Johannes Kepler (1571-1630)
A csillagászat területén kifejtett munkásságáért és felfedezéseiért Keplert úgy emlegetik, mint „az ember, aki elindította azt a folyamatot, mely a babonát logikus gondolkodással helyettesítette." Az általa fölállított bolygómozgási törvények indították el útjára a modern csillagászatot;
1.) Minden bolygó a nap körül kering ellipszis alakú pályán.
2.) A bolygók gyorsabban keringenek, ha közelebb vannak a naphoz.
3.) Bármely két bolygó esetén, a keringési idők négyzeteinek aránya a naptól vett középtávolságok (pályasugarak) köbének arányával egyenlő.
Hitét ezekkel a szavakkal összegezte: „keresztyén vagyok". Felismerte Istenben a „jóságos Teremtőt, aki a láthatatlanból alkotta meg a természetet" (Zsid 11,3).
Róbert Boyle (1627-1691)
Azonkívül, hogy a modern kémia úttörője volt, Róbert Boyle nagyban hozzájárult a tudományos gondolkodás előrehaladásához. Több más híres felfedezése mellett, a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés ma is Boyle-törvényeként ismert.
Boyle nem látott ellentmondást a tudomány és keresztyén hite között. Erős volt a hite Jézus Krisztusban, mint Megváltójában és Urában.
Sir Isaac Newton (1642-1727)
Ő volt az egyik legnagyobb tudós, akinek oly felfedezések tulajdonít-hatóak, mint a gravitáció törvényei, a dinamika törvényei és a differenciál- és integrálszámítás. A tudomány haladásához való hozzájárulása felölelte a fizika, a matematika és a csillagászat területeit. Newton szerette Istent és hitt Isten Igéjében. Tanulmányozta a Bibliát, és erről könyveket is írt. Ezt írta: „Megingathatatlan a hitem a Bibliában, mint Isten Igéjében."
Louis Pasteur (1822-1895)
Ő volt a mikrobiológia és bakteriológia újdonsült tudományának a megalapítója. Feltalálta a védőoltást, az immunizálást és a pasztörizálást, melyek sok emberéletet mentettek meg. Neki köszönhető a biogenezis törvénye is, amely kijelenti, hogy élet csak életből keletkezhet, ami ellentmondott a spontán keletkezés akkoriban divatos evolúciós gondolatának.
Pasteur nem talált semmilyen ellentmondást a tudomány és a keresztyénség között. Szilárdan hitte, hogy „a tudomány közelebb viszi az embert Istenhez".
James Clerk Maxwell (1831-1879)